Fejlett kerámiák száraz sajtolása és izosztatikus préselése
A kerámiatermékek alapanyaga a laza poranyag, a poröntés folyamata pedig az, hogy a laza por alapanyagot vagy aggregátumait külső erő hatására meghatározott méretű és szilárdságú zöld testté vagy termékké alakítják. A fejlett kerámiák fröccsöntési folyamatában a kerámiapor-alapanyagokat bizonyos fokig meg kell dolgozni ahhoz, hogy meghatározott formázási eljárásokra alkalmas nyersdarabokat lehessen belőle készíteni.
A préselési eljárást sajtolási eljárásnak is nevezik, ami azt jelenti, hogy a porhoz kis mennyiségű kötőanyagot adnak (a granuláláshoz a víztartalmat 4%-7%-ra, akár 1%-4%-ra kell szabályozni), majd a A granulált port öntőformába helyezik (száraz préselésre általában acélformát, hideg izosztatikus préselésre gumifóliát használnak), és nyomógépen préselik egy bizonyos alakú zöld testet.
A legelterjedtebb préselési módszerek a száraz sajtolás és az izosztatikus préselés. A száraz préselés alapja a nagy nyomás a por alakú nyersdarab préseléséhez a formába. A lényeg az, hogy a részecskék külső erő hatására a formában vannak. Olyan folyamat, amelyben a részecskék közel vannak egymáshoz, és a részecskék a belső súrlódás révén szilárdan összekapcsolódnak, és megtartják bizonyos alakjukat. Az izosztatikus préselési eljárást hidrosztatikus fröccsöntésnek is nevezik, amely a folyékony közeg összenyomhatatlanságát és az egyenletes nyomásátvitelt kihasználó öntési eljárás. Vagyis a nagynyomású tartályban lévő minta nyomása megegyezik a statikus víz nyomásával azonos mélységben, ezért ezt hidrosztatikus nyomásnak vagy statikus nyomásnak nevezzük. Az ezen elv szerint előállított formázási eljárást hidrosztatikus nyomásnak nevezzük. Formázás vagy izosztatikus préselés.
A száraz sajtolás és az izosztatikus préselés összehasonlítása
1. A száraz préselésnek csak egy vagy két nyomófelülete van, míg az izosztatikus préselés többtengelyes nyomás, azaz többirányú nyomás és többoldali nyomás, amely alkalmas a por jelentős sűrűségű tömörítésére. Ugyanakkor a porszemcsék lineáris elmozdulása kicsi, és a porszemcsék mozgása során igénybe vett súrlódási munka viszonylag kicsi, ami javítja a préselési hatékonyságot.
2. Más, nagyjából azonos nyomószilárdságú présformákhoz képest az izosztatikus préselés nagyobb zöldsűrűséget érhet el, és minden irányban egyenletes és sűrű, anélkül, hogy az alak vastagsága miatt jelentős változás következne be.
3. Mivel az izosztatikus préselés nyomásirányossága nem sokban különbözik, a porszemcsék, illetve a részecskék és a modell közötti súrlódás jelentősen csökken, így a zöld testben a feszültség jelensége ritkán látható.
4. Az izosztatikus préseléssel kialakított zöld test nagy szilárdságú, egységes belső szerkezetű és nincs részecske orientációs elrendezés.
5. Az izosztatikus préselés nagyon alacsony víztartalmú port alkalmaz (általában 1%-3%), és szükségtelen vagy ritkán kell ragasztót és kenőanyagot használni. Ez előnyös a szárítási zsugorodás és az égetési zsugorodás csökkentésére.
